Rá is fér az átalakítás a globális egészségügyre, ahol minden ország hasonlóan
súlyos, még ha jellegében el is térő problémákkal küszködik. A fejlett országokban
az egészségügy kezd finanszírozhatatlanná válni. Az Egyesült Államokban a gdp
közel 18 százalékát fordítják ilyen kiadásokra, de Európa is gyorsan közelít a
10 százalék felé. Az egészségügyi kiadások háromnegyede ezekben az országokban
a krónikus betegségek kezelésére megy el. A fejletlenebb országokban ugyanakkor
az ellátás minél nagyobb területekre és minél több emberre való kiterjesztése
a fő feladat.
Hozzájárul a problémákhoz a finanszírozás elhibázottnak tartott módja is. A mai
rendszerek a könnyen számszerűsíthető beavatkozást (kezelést, kórházi tartózkodást,
műtétet) jutalmazzák – és nem a pozitív végkifejletet: a gyógyult, panaszmentes
(dolgozó: adót fizető és terméket, szolgáltatást fogyasztó – a szerk.) pácienst. Az egészségügyi adatok elektronikus, akár felhőben történő tárolása
lehetővé tenné, hogy a talpára állítsák a szisztémát: látszana, hogy ki tudja
jó egészségben és a kórházaktól távol tartani pácienseit – vagyis ki biztosít
jó ellátást.
Nagyobb biztonság
A mobilitás – kiegészítve a közösségi hálózatokkal és a felhőtechnológiákkal
– kulcsszerepet játszhat az egészségügy átalakításában. A páciensek hozzáállásán
aligha fog múlni. 2011-ben 44 millió, az egészséges életmódhoz köthető alkalmazást
töltöttek le okostelefonra. Vannak köztük, amelyek az aktívabb életmódhoz, szabadidős
sportokhoz vagy éppen az egészségesebb táplálkozáshoz kínálnak tanácsokat és segítséget;
mások a krónikus betegségekkel való együttélést igyekeznek megkönnyíteni. Közös
jellemzőjük ugyanakkor, hogy a megelőzésre helyezik a hangsúlyt: az egészségesebb
életmód propagálása révén legalább részben tehermentesíthetik az egészségügyi
ellátórendszert.
Az egyszerű módszerek is szép eredményeket hozhatnak. Kenyában egy program keretében
sms-ben értesítették a pácienseket, hogy ne felejtsék el bevenni létfontosságú
gyógyszereiket. A beszedés pontossága 25 százalékkal nőtt, a feledékenységből
eredő költségek pedig 7 százalékkal csökkentek. Mindezeken túl a mobiltechnológiák
már akkor is sokat segíthetnek, ha a páciensek bármikor, bárhonnan hozzáférhetnek
elektronikusan tárolt egészségügyi adataikhoz.
Óriási tartalékok rejtőznek az egészségügyi állapot távoli ellenőrzésében. Az
okos mobiltelefonhoz vérnyomás- és szívritmusmérőket lehet kapcsolni, akár időlegesen,
hogy elküldjék az értékeket a kezelőorvosnak – akár állandó jelleggel –, hogy
riasszanak, ha baj van. A Stanford Egyetemen olyan alkalmazást fejlesztettek ki,
amely összekapcsolja a telefon kameráját egy olcsó eszközzel, hogy korai stádiumában
kimutatható legyen a szájrák, amely számos dohányost fenyeget.
Kisebb leterheltség
Noha itthon még messze van az idő, hogy az orvosok és nővérek tabletekkel járkáljanak
kórteremről kórteremre, az egészségügyi ellátásban részt vevők is sokat profitálhatnak
a mobiltechnológiákból. A saját munkájukat könnyítik meg, ha a rendelőn kívül
is gyorsabban és egyszerűbben férhetnek hozzá a betegadatokhoz, illetve az egészségügyi
adatbázisokhoz.
Vannak már mobilalkalmazások, amelyek egyéb eszközök híján is lehetővé teszik
az egyszerűbb diagnosztizálást. A távmegfigyelés és -gyógyászat révén az orvos
folyamatosan figyelemmel kísérheti betegeinek állapotát, és ha a páciensnek nem
kell bejönnie egy egyszerű vérnyomásmérésre, máris több ideje marad a komolyabb
ellátást igénylő ügyfelekre.
Természetesen a mobilorvoslásnak is megvannak a maga korlátai. Nagyon komoly
figyelmet kell szentelni az adatvédelemnek – már amikor a betegadatok egyáltalán
elérhetők elektronikusan –, és az is érthető, ha nem minden orvos diagnosztizál
szívesen a távolból, anélkül, hogy személyesen látta volna a beteget.
