Sokáig (4–5 évvel ezelőttig) még érthető volt, hogy egy gazdaságilag nem nagyon stabil ország, mint például hazánk is, miért nem szorgalmazza a különböző napelemes projektek megvalósítását. A napelemes technológiák alkalmazása ugyanis csak az óriási beruházások esetén térült meg, ráadásul csak hosszú távon, tehát szinte elképzelhetetlen volt, hogy ilyen feltételek mellett a technológia széles körben elterjedhessen, például a háztartásokban.

Az utóbbi időben viszont sokat csökkentek a napelemes rendszerek árai, az Európai Unió pedig hatalmas összegekkel támogatja az ilyen projektek megvalósulását. Magyarországon azonban érthetetlen módon a pénz valahogy csak a közintézmények és a vállalati szféra között oszlik el, a lakóházas napelem-projekteket pedig csak keresi az ember, mint tűt a szénakazalban.

Pedig megérné

Vegyünk alapul egy átlagos, négyfős családot lakóházastul, akiknek az általános igényeit egy 2,5-3,6 KW teljesítményű rendszer már képes volna kielégíteni. A rendszer ára sem volna horrorisztikus, 2-2,5 millió forintból, vagy még kevesebből kihozható.

Noha az igaz, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az áram ára 25 százalékkal csökkent, a napelembe történő beruházás még mindig kedvező lehet, mert 10-12 év alatt megtérül. Persze, egy átlagos háztartásnak önerőből ezt nem egyszerű kivitelezni, ezért is jó, hogy ott van az állami támogatás, az államnak meg az Európai Unió, így elérhetőek lennének a napelemes pályázatok révén lehívható összegek. Azonban ebben sem a korábbi kormányok, sem a jelenlegi nem partner. Egy 2010-es döntés értelmében napelemes pályázatokra kizárólag középületek, közintézmények pályázhatnak, illetve cégek is, amelyek főként a kkv szektor erőteljesebb középvállalatai.

Nincs veszve minden

Mint az tudvalevő, most egy új, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusba léptünk, s szerencsére az EU továbbra is rendületlenül támogatja a napelemes projektek megvalósulását. Ebben az időszakban napelemes és napcellás projektekre mintegy 13 milliárd forintra lehet majd pályázni.

Szeptember közepén, egy önkormányzati projekt átadásakor Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkára azt ígérte, hogy a támogatott körbe ezúttal a közintézmények és önkormányzatok mellett a lakossági igények is bekerülnek. Bízunk benne, hogy ez az ígéret meg is valósul, de ez még a jövő zenéje.

Ami most történik, az az, hogy az áramszolgáltatók is felismerték a problémát, s igyekeznek javítani a helyzeten. Az ELMŰ-ÉMÁSZ a közelmúltban például létrehozott egy új üzletágat is a lakossági, komplex energetikai felújítások és napelemes kiserőművek telepítésének segítésére. Az enHome projektek finanszírozásába beszáll az Erste Bank is azzal, hogy a pénzpiaci kondícióknál kedvezőbb hitelt biztosít erre a célra. A Zöld Hitelt igénylőknek az áramszolgáltató bonyolítja le az egész beruházást a tervezéstől az engedélyezésen át a kivitelezésig. Ebbe pedig nemcsak napelemes kiserőművek, de a hőszigetelés és hőszivattyú rendszerek telepítése is belefér.

Tekintettel arra, hogy a magyarországi lakások tetemes része energiatakarékossági korszerűsítésre szorul, ha tényleg be akarjuk tartani az EU által előírt energiahatékonysági normákat és határidőket, az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések talán még az államilag támogatott napelemes pályázatoknál is sokkal fontosabbak.