Magyarországon
kedvezőbbek a napsugárzási viszonyok az európai átlagnál, a napsütéses órák
száma hazánkban évente 2100–2300 óra. Jelenleg azonban nem használjuk ki
kellőképpen adottságainkat, s energiahordozó-szükségletünk tetemes részét
importból fedezzük.
Sokáig
(4–5 évvel ezelőttig) még érthető volt, hogy egy gazdaságilag nem nagyon stabil
ország, mint például hazánk is, miért nem szorgalmazza a különböző napelemes
projektek megvalósítását. A napelemes technológiák alkalmazása ugyanis csak az
óriási beruházások esetén térült meg, ráadásul csak hosszú távon, tehát szinte
elképzelhetetlen volt, hogy ilyen feltételek mellett a technológia széles
körben elterjedhessen, például a háztartásokban.
Az
utóbbi időben viszont sokat csökkentek a napelemes rendszerek árai, az Európai
Unió pedig hatalmas összegekkel támogatja az ilyen projektek megvalósulását.
Magyarországon azonban érthetetlen módon a pénz valahogy csak a közintézmények
és a vállalati szféra között oszlik el, a lakóházas napelem-projekteket pedig
csak keresi az ember, mint tűt a szénakazalban.
Pedig megérné
Vegyünk
alapul egy átlagos, négyfős családot lakóházastul, akiknek az általános
igényeit egy 2,5-3,6 KW teljesítményű rendszer már képes volna kielégíteni. A
rendszer ára sem volna horrorisztikus, 2-2,5 millió forintból, vagy még
kevesebből kihozható.
Noha
az igaz, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az áram ára 25 százalékkal
csökkent, a napelembe történő beruházás még mindig kedvező lehet, mert 10-12 év
alatt megtérül. Persze, egy átlagos háztartásnak önerőből ezt nem egyszerű
kivitelezni, ezért is jó, hogy ott van az állami támogatás, az államnak meg az
Európai Unió, így elérhetőek lennének a napelemes pályázatok révén lehívható
összegek. Azonban ebben sem a korábbi kormányok, sem a jelenlegi nem partner.
Egy 2010-es döntés értelmében napelemes pályázatokra kizárólag középületek,
közintézmények pályázhatnak, illetve cégek is, amelyek főként a kkv szektor
erőteljesebb középvállalatai.
Nincs veszve minden
Mint
az tudvalevő, most egy új, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusba léptünk,
s
szerencsére az EU továbbra is rendületlenül támogatja a napelemes projektek
megvalósulását. Ebben az időszakban napelemes és napcellás projektekre mintegy
13 milliárd forintra lehet majd pályázni.
Szeptember
közepén, egy önkormányzati projekt átadásakor Szabó
Zsolt, a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért felelős
államtitkára azt ígérte, hogy a támogatott körbe ezúttal a közintézmények és
önkormányzatok mellett a lakossági igények is bekerülnek. Bízunk benne, hogy ez
az ígéret meg is valósul, de ez még a jövő zenéje.
Ami most történik, az az, hogy az áramszolgáltatók is
felismerték a problémát, s igyekeznek javítani a helyzeten. Az ELMŰ-ÉMÁSZ a
közelmúltban például létrehozott egy új üzletágat is a lakossági, komplex
energetikai felújítások és napelemes kiserőművek telepítésének segítésére. Az
enHome projektek finanszírozásába beszáll az Erste Bank is azzal, hogy a
pénzpiaci kondícióknál kedvezőbb hitelt biztosít erre a célra. A Zöld Hitelt
igénylőknek az áramszolgáltató bonyolítja le az egész beruházást a tervezéstől
az engedélyezésen át a kivitelezésig. Ebbe pedig nemcsak napelemes kiserőművek,
de a hőszigetelés és hőszivattyú rendszerek telepítése is belefér.
Tekintettel
arra, hogy a magyarországi lakások tetemes része energiatakarékossági
korszerűsítésre szorul, ha tényleg be akarjuk tartani az EU által előírt
energiahatékonysági normákat és határidőket, az ilyen és ehhez hasonló
kezdeményezések talán még az államilag támogatott napelemes pályázatoknál is
sokkal fontosabbak.