Az eszközpiaci bérlet egyre
népszerűbb finanszírozási forma. Nemzetközi szinten évi 2-3 százalékos
növekedés várható, szakértők szerint Magyarországon is hasonló a tendencia.
Főként energetikai beruházások, termelőeszközök, orvosi műszerek,
személygépkocsik beszerzésére vesznek igénybe operatív lízinget (vagyis
bérletet), de egyre elterjedtebb, hogy it-rendszereket, hardvert, valamint
hardver és szoftvert is tartalmazó céleszközöket, biztonság- és irodatechnikai
eszközöket
bérleti formában finanszíroznak. Mégpedig elsősorban azért, mert számos
nemzetközi és hazai társaság már nem kívánja lekötni tőkéjét az üzletet
támogató beszerzésekre, azokat inkább kiszámítható havi bérleti költségek
mellett oldják meg.
It-eszközök esetében különösen
indokolt a bérleti megoldás, mivel ezek gyakran gyorsan, akár 1-2 év alatt
elavulnak, ráadásul a gazdaság és a lakossági fogyasztás várható növekedése,
valamint a folyamatosan megjelenő újabb innovációk arra „kényszerítik” a
vállalatokat, hogy növeljék, illetve gyakoribbá tegyék it-beruházásaikat.
Magyarországon a közelmúltban már megjelentek azok a szolgáltatók, akik
innovatív módon, bérlettel nyújtanak támogatást a vállalatok számára. Ilyen a
Rentaserver is, amelynek ügyvezetőjével, Székely Balázzsal beszélgettünk.
Édes
hármas
Megtudtuk, hogy
egy ilyen ügyletben az esetek többségében három fél érdekelt. „Az egyik a
felhasználó, aki egyben a bérlő. Mi vagyunk a bérbeadók, a harmadik fél az
informatikai eszköz szállítója. Mi a finanszírozást biztosítjuk az ügyletben.
Az eszköz tulajdonjoga a miénk, a birtoklója pedig a felhasználó. Amikor a
bérlő igazolta felénk, hogy birtokba vette az eszközt, akkor fizetjük ki a
vételárat a szállítónak. Értelemszerűen a karbantartást, üzemeltetést a bérlő
és a szállító egymás között intézi. Azért nagyon népszerű ez a megoldás, mert
a
bérlet időtartama alatt felmerülő összes ilyen költséget belefoglaljuk a
beruházási projekt összköltségébe. Tehát a felénk fizetett bérleti díj
tartalmazza a támogatási szolgáltatásokat is” – mondta az ügyvezető.
Számos előnnyel jár, ha valaki az
operatív lízing mellett dönt. A bérlet időtartama alatt a költségek
elszámolhatók, ezáltal a cégek csökkenthetik társasági adóalapjukat, díjat és
a
kötelezettség a mérlegükben sem jelenik meg, ezáltal a hagyományos banki
termékek irányába is finanszírozhatók maradnak. A bérleti díjakat áfa terheli,
amely a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően visszaigényelhető. A
vállalatoknak nem szükséges lekötni tőkéjüket, ráadásul rugalmasabb és gyorsabb
is az ügyletminősítés, mint a kereskedelmi banki finanszírozások esetében.
Van rá
igény
Természetesen minket is kíváncsivá
tett, miért változott hirtelen olyan irányba a világpiac, hogy egyre több
szektorban számolnak opcióként az operatív lízing lehetőségével. Székely Balázs
szerint ennek több oka is van, az egyik legfontosabb, hogy a válság óta sokan
elhalasztották az eszközeik felújítását, cseréjét. „Nem ritka, amikor egy
cégnél 8-10 éves hardverekkel dolgoznak, márpedig ezeket az eszközöket muszáj
lecserélni, amihez nem kevés pénz szükséges. A pályázati rendszer viszont
kifutott, az előző ciklus lezárult, idén nem is nagyon voltak új pályázatok,
most még az sem teljesen világos, mikor lesznek újak.
Az informatikai beruházásokat a kkv-k
jellemzően ezekből a pályázatokból valósították meg. Számukra most nem nagyon
van más megoldás: vagy készpénzért vásárolnak, vagy az operatív lízinges
konstrukciót választják” – magyarázta.
Mint mondta, utóbbi nagy előnye, hogy
nincs olyan bonyolult feltételrendszer, mint például a pályázatoknál, ahol
nagyon sok buktató lehet, s hosszú ideig elhúzódhat a folyamat. Bérlés esetében
a bérlő csak megtervezi, mire van szüksége, s pontosan azt kapja, amit
szeretne, és szinte azonnal.
